1. évad/ 6. rész

Hello bello! Meghoztam aaaaaaa 6.részt! Remélem tetszik majd! "Kicsit" hosszúra sikeredett, de azért remélem bejön! ;))

          FÉLTÉKENYSÉG, JÓ ÖTLET, ÉS MÉG SOK MÁS.......

-Hát az, hogy.......-mondta, de lesütötte a szemeit.
-Mi Harry?-fürkésztem arcát, kissé idegesen.
-Az ahogy viselkedsz!-nézett rám.
-Hogy mit mondtál?-húztam fel a szemöldököm.
-Semmit.....-durcázott be.
-Harry....te....te féltékeny vagy?-nevettem fel gúnyosan.
-É-én...én ne-e-nem!-rázta a fejét, de még mindig nem nézett rám.
-Harry!-szóltam rá.
-Jól van na.....nem vagyok féltékeny, csak...csak zavar, hogy.....-de itt abba hagyta.-Majd találkozunk.-mondta, majd épp indult volna, de a keze után nyúltam. Én nem az a fajta ember vagyok, aki nem fejez be dolgokat.
-Harry!-fogtam meg a kezét.-Ő nem a pasim.....hanem a legjobb barátom....rá nem tudnék Úgy gondolni, és ő se rám. Érted?
Ő csak bólintott egyet, majd indult volna, de én megint utána szóltam.
-Harry te is tudod, hogy van egy fiú, aki iránt többet érzek, mint barátság, de az nem ő.-mondtam neki komolyan, ő meg még savanyúbb fejet vágott, majd kihúzta a kezét a kezem közül és elment.
Nem tudtam mire vélni a viselkedését....inkább vissza mentem a srácokhoz.
-Na mizu?-ültem melléjük mosolyogva.
-Hát ezt mi is kérdezhetnénk!-húzta fel az egyik szemöldökét Nick, majd az ajtó felé bökött, ahol az előbb még Harry-vel álltunk.
-Azt inkább hagyjuk.....még én sem értem....-mosolyogtam féloldalasan.
-Na mindegy...-váltott témát Anne.-Inkább az a fontos, hogy mi lesz velünk nélküled?-vágott szomorú fejet.
-És velem nélkületek?-szomorkodtam én is.....de akkor eszembe jutott egy zseniális ötlet. Mi lenne, ha velünk jönnének?? Csak ők ketten.....ez nem is rossz ötlet. Jó vagyok!-gondolkodtam magamban.
-Hé gyerekek!- kiáltottam fel hirtelen.
-Mi az?-ijedtek meg egy kicsit!:D
-Mi lenne, ha ti is velünk jönnétek?-vigyorogtam.
-Hát....anya lehet, hogy megengedné....-gondolkozott Anne.-Sőt, ha azt mondom, hogy jobban tanulok majd, és ez a kis helyváltozás jót fog nekem tenni.-gondolta végig hangosan.-Akkor biztos!!-vigyorgott.
-Akkor jössz!-öleltem az asztal felett áthajolva.
Ezután mind a ketten Nick-re pillantottunk, amitől szerintem kicsit megijedt.
-Mi van?-nézett ijedten.
-És te?? Benne vagy, hogy velünk lakj?-húzogattam a szemöldököm nevetve.
-Öhm....van más választásom?-nevetett, majd ő is csatlakozott az ölelésünkhöz.
-Annyira örülök, hogy nem kell titeket itt hagynom!-mosolyogtam.
Ők csak szorosabban.
-Csináljunk barátos napot!-vetette fel az ötletet Anne, de nekem sajnos mennem kell haza, mert anyunak is, meg Meganék-nak is megígértem.
-Én sajnos nem tudok!-húztam el a szám.-Haza kell mennem, mert el kell vinnem Megan-t, meg Georgi-t a fiúkhoz.-mondtam szomorúan, mert tényleg jó lett volna ma velük tölteni a napot. De legalább Harry-vel is tisztázni tudom a dolgokat.-Sajnálom!
-Ugyan semmi baj!-mosolyogtak.-Leszünk még együtt annyit, hogy meg is unsz minket!-nevetett Nick.
-Titeket? Soha!-nevettem, majd jól megöleltem őket és haza vettem az irányt.

-Megjöttem!-kiáltottam el magam, majd le rugtam magamról a torna cipőmet.
-Moss kezet, kész az ebéd!-kiáltott nekem anya a konyhából......Azt hiszem.
-Rendben!-mondtam, majd a fürdő felé vettem az irányt.
De ott egy nagyon vicces képbe botlottam.
-Veled meg mi történt?-kérdeztem nevetve a tetőtől talpig sáros Tom-tól.-Miért vagy sáros?
-Ez nem sár. Nekem kellett kitakarítanom az istállót.-Igen hát elég nagy ez a telek. Van mindenkinek lova, kivéve Lolának és Jade-nek, mert ők azt mondták, hogy ő nekik nem kell. Van 2 nagy kutyánk a házba, nekik 7 kölykük, van még 3 nagy házőrzúnk, és egy kicsi akit most mentettünk meg. Végül is hely van, szóval......, vannak macskáink, nyúlunk, csibék, halak, és a fiúknak egy madár pókuk.
Itt van pár kép az állatokról:

Az én lovamat Éjfélnek hívják, mert olyan fekete. Mén. (Azaz hím) Nagyon szeretem, már csikó kora óta az enyém. Másra szinte nem is hallgat, csak rám. És más meg se ülheti.
*Kép:

Igaz, nem ez a legfrissebb, itt még kicsit kisebb volt.















Megan lovát Cukorkának hívják, mert mikor megkapta, még kicsi volt, a lova deres, így jött a Cukorka név.
Ő is mén. Szegény.....mén Cukorka névvel.
*Kép:

Georgi lovát Hófehérkének hívják. Kanca. Azért Hófehérke, mert hófehér.:D
*Kép:

Tom lovát Királyfinak hívják, mert azt, mondta, hogy ő egy király, és a lovát meg természetesen királyfinak kell hívni. Mén.
*Kép:

Jack lovát Joker-nek hívják. Azért, mert a kedvenc filmje a BatMan és abban is a kedvenc szereplője Joker, így mikor megkérdezték anyáék, hogy milyen nevet szeretne, ő ezt mondta. Ő is mén.
*Kép:

Anya lovát Robin hívnak. Mén. Azt nem tudom, hogy ő miért nevezte el így.:D
*Kép:

Apa lovát pedig Bajnoknak hívják. Azért, mert ő régebben versenyzett és nagyon jó volt benne. Innen jött a Bajnok név. Mén.
*Kép:

A kutyák pedig,
Bob, Susane, és a kölykök. 7-en vannal, de még nem neveztük el őket.( Ők a házban laknak)

Jetro: ( Ő a kertben őrzi a házat)

Bobby:  (Ő is a házat őrzi)

Kayla:  (Ő az egyetlen szuka aki házat őriz.)

És egy kicsi:
Ifj. Bobby:

Ő nem Bobby kölyke, csak ugye ő is Rotweiler.














Na mivel már nagyon elkalandoztam, inkább visszatérek a történethez.
-Akkor azt mondod, hogy ez ló citrom?-nevettem, de most már annyira, hogy alig bírtam beszélni.
-Nagyon vicces.-grimaszolt.-Most, ha meg bocsátasz, megyek lemosni magamról.-mondta, majd szép lassan, elindult,......hát szerintem a slaghoz.
Én csak tovább nevettem. Majd, mikor már egészen megnyugodtam, elmentem kezet mosni, majd lementem ebédelni. Nagyon finom volt a kaja. Anya a specialitását készítette. Juhtúrós csirke mell. Sült krumpli volt hozzá, meg saláta.
-Ez isteni volt, köszönöm!-adtam puszit anya arcára.
-Na én megyek készülődni!-pattant fel az asztaltól Megan.
-Én is!-rohant utána Georgi.
-Segítek elmosogatni!-mosolyogtam anyára.
-Köszönöm kicsim!-mosolygott anya is rám.

Mikor mindennel kész lettünk, elmentem készülődni, a fiúkhoz.
Lezuhanyoztam, megmostam a hajam, azután pedig ruhát kerestem magamnak.
Ezt a szettet válogattam ki:

Azután megszárítottam, majd lazán befontam a hajam.
Most jut eszembe! Azt se tudjuk, hogy hova kell menni.
-Megan!-kiabáltam a folyosóról.
-Igen?-szaladt ki a szobából.
-Pontosan hova kell nekünk menni?-kérdeztem hülye hangon.
-Majd mi azt tudjuk. Te csak vezess!-ment el....esküszöm mint egy díva.
-O-KÉ!-mondtam, inkább magamnak, mint neki.


Mikor végre valahára elkészültek, elindultunk ki a kocsiba.
-Én ülök előre! Hadd lássa Niall milyen nagy vagyok.-büszkélkedett Georgi.
-Azt már nem! Én ülök előre!-vágott vissza Megan.
-Nem, mert mind a ketten hátra ültök.-ütögettem meg a fejüket.
-Ohh nem ér!-dobbantottak a lábukkal, de hiába, mert ez engem nem hat meg.
-Végre megtudhatom, hogy hova megyünk?-néztem rájuk a visszapillantóból.
-Ahha......A Mirsot's hotelben laknak, ideiglenesen.-mosolygott ki az ablakon Megan.
-Okés!-mondtam, majd megint az utat kezdtem el nézni.

Viszonylag hamar oda értünk. Leparkoltam, majd kézen fogtam a lányokat, és bementünk a kapun.
-És azt tudjátok, hogy hányadik emelet?-néztem a lányokra.
-Öhm....azt hiszem a.....juj....nem tudom! Elfelejtettem!-tette a kezét a szája elé Georgi.
-Király!-bólogattam.-Akkor most hogy jutunk fel?-húztam fel a szemöldököm.
-Nem tudom.....-rázták fejüket a lányok, kétségbeesetten.
-Én talán tudok segíteni!-szólalt meg valaki a hátunk mögül.