1. évad/ 4. rész

Nem várt fordulatok.....

De akkor....de akkor ő felállt és maga előtt tolva oda jött a két húgával.
-Sziasztok!-mosolyogtam.
-Öhm...hello!-köszönt Grace is, de úgy tett, mintha nem is ismerne.
A húgai csak megdermedve álltak.
-Ohhh....ki ez a két gyönyörűség itt előtted?-kérdeztem és leguggoltam a lányokhoz.....gondoltam, hogy ha ő nem, majd én lépek....mégpedig úgy, hogy a lányokat nyerem meg és akkor majd ő is beadja a derekát....vagyis....remélem.
-Öhm....én Gerogi vagyok.....ő pedig az ikertesóm....Megan..-bámult -mint kiderült- Georgi.
-Nagyon örülök Georgi.-mosolyogtam.-És Megan!-néztem rá a másik lányra.
-Öhm csak egy autó grammot szeretnének.-szólalt meg Grace.
-Tényleg?-néztem a lányokra.-Ohhh......Én pedig arra gondoltam, hogy bejöhetnétek....és megismerkedhetnétek a többiekkel.-mosolyogtam.
-Tényleg?-néztek döbbenten.
-Ahha!-mosolyogtam.
-Öhm....nem,......nem, mert mennünk kell!-mondta "visszavágóan" Grace.
-Nem is kell!-ijedt meg Megan.
-Ahhhj Megan!-nézett rá dühösen Grace, azután meg-fogalmam sincs, hogy hogy-belerúgott véletlenül a székbe, ami a folyosón állt.
-Auuuuhhh-auu!-kiáltott fel.
-Gyere, tegyünk rá jeget!-álltam fel, majd átkaroltam és besegítettem a szobába.
Bementünk a szobába, majd leültettem a kanapéra és elmentem jégért.

*Grace szemszöge*
-Szia Grace!-jött oda egy barna hajú, és kék szemű srác.-Louis vagyok.
-Öhm...szia! Honnan tudod a nevem?-kérdeztem.
-Háát....Harry teljesen beléd esett, és ő mesélt rólad.-nevetett.
-Igen egész álló nap, csak a te nevedet lehetett tőle hallani.-jött oda egy fekete hajú srác is.- Grace milyen szép, Grace olyan őszinte Grace,-de itt félbe szakította őket Harry.
-Khmkm!-köszörülte meg a torkát.-Szerintem érti!-bólogatott, de tök vörös volt.
Megan, meg Gerogi száj tátva bámultak.
-Ohh sziasztok! Mit kértek?-nézett egy szőke fiú a lányokra.
-Öhm.... először is egy magyarázatot Niall...........aztán persze képet, meg autó grammot.-mondta tök lazán Georgi.
-A magyarázat az, hogy-kezdett bele a kis szőke-hogy Harry totál belezúgott a tesótokba!-vigyorgott.
-Komolyan?-döbbent le Megan.
-Komolyan?-szólaltam meg én is és mindenki  Harry-re nézett.
-Hát.........igen!-mondta, de most már olyan piros volt, min egy paradicsom.
-De ti egyáltalán mikor találkoztatok?-szólalt meg Georgi.
Én szinte meg se hallottam.....mi az, hogy belém zúgott? Hisz....délután elég undok voltam vele....de nagyon aranyos, hogy mindenkinek rólam beszélt.
-De.....hát....délután...elég bunkó voltam....és emiatt tetszek, vagy...?-nevettem fel egy kicsit azon amit mondtam.
-Nem....az tetszik, hogy őszinte vagy....!-mosolygott.
-Tényleg! Tényleg elmondhatná már valaki.-akadt ki egy kicsit Georgi.
-Tényleg?-néztem a szemébe, ami most valahogy különösen tetszett.
Ő csak bólogatott. A többi fiú meg csak  nézett vagy engem....vagy Harry-t.
-Gyertek lányok!-szólalt meg egy magas barna hajú fiú.-Hagyjuk őket inkább, had beszéljék meg.-mondta, majd-ami a lányoknak szerintem egyet jelentett a mennyországgal,-megfogta a kezüket, és kimentek a szobából.
-Grace!-jött közelebb Harry.
-Te komolyan jól érezted magad velem délután?-néztem rá.
-Életem egyik legszebb délutánja volt. Nagyon jól éreztem magam....Veled!-mosolygott, majd leült mellém, a kanapéra.
-Hát....én is nagyon jól éreztem magam.....Veled!-nevettem fel egy kicsit.
-Örülök!-mosolygott.
-És tényleg egész nap rólam beszéltél a fiúknak?-néztem a padlót mosolyogva.
-Hát....tudom nagyon gáz, de....igen!-vörösödött el megint.
-Nem gáz.....szerintem aranyos!-mosolyogtam rá.
Ő csak mosolygott.
-Figyelj Grace! Tudom, hogy most kéne jönnie egy első randinak, de tudod, én nem nagyon értek a romantikához.-nézte a padlót.
-Harry!-emeltem fel a fejét.-Ne aggódj én meg nem nagyon szeretem a romantikát.-mosolyogtam.
Ő csak felnevetett, amin nekem is nevetnem kellett.
-Szerintem vegyük a kis kocsikázást első randinak!-nevettem.
-Oké!-mondta, majd megint összekulcsolta a kezünket.
Még egy csomót beszélgettünk, majd kimentünk a többiekhez, akik ép fociztak a lányokkal.
-Ohh megjött a szerelmes pár!-nevetett fel Louis....legalább az ő nevét tudom.:D....muszáj lesz megtanulnom a nevüket.:D
Én csak rányújtottam a nyelvem.
-Na lányok mennyünk!-mondtam.
-Még egy kicsit!-kérlelt Megan.
-Lányok! A fiúknak is pihenniük kell!-mosolyogtam.
-Jól van..-mondták szomorúan.
-Hé lányok! Holnap nem lenne kedvetek eljönni hozzánk?-guggolt le eléjük a kis szőke hajú....azt hiszem Niall.
-De!-mondták boldogan, és elindultak felém.
-Hé! Egy ölelést se kapunk?-vágott szomorú fejet.
A lányok vigyorogva az ölébe ugrottak és majdnem hogy halálra szorongatták.
A többiek is leguggoltak, őket is megszorongatták, majd elindultak felém.
-Akkor ezek szerint holnap találkozunk!-nevettem.-Már ha nekem is szólt a meghívás!-tettem áll szomorúságot.
-Persze, hogy szólt!-vigyorgott Harry.
-Nélküled unatkozna!-nevettek a fiúk.
-Ha-ha!-grimaszoltam.
-Akkor holnap!-mosolygott Harry, majd kaptam az arcomra egy puszit.
-Igen!-mosolyogtam.
-Sziasztok srácok!-integettem, mire a fiúk oda szaladtak, és halálra szorongattak.
-Ja és még valami!-nevettem.-Nem mindenkinek tudom a nevét...-mondtam kicsit félve, de ők egyáltalán nem nagyképűen hanem mosolyogva bemutatkoztak.
-Én Louis Tomlinson vagyok!-mosolygott.
-Én Niall Horan!-mosolygott.
-Zayn Malik!-mosolygott.
-Liam Payne!-mosolygott.
-Harry Styles!-jött oda végül Harry kezet nyújtva és nevetve.
-Örülj! A te nevedet legalább tudom!-nevettem.
-Csak biztosra akartam menni!-nevetett.
Mikor már mindenkitől elbúcsúztunk mindenkitől, elindultunk Lolék-hoz.
-Hol voltatok ennyi ideig?-akadt ki Jade.
-Hát....az baromi hosszú történet!-fújtam ki a levegőt.
-Majd mi elmeséljük haza felé!-vigyorogtak a lányok. Teljes extázisban voltak. Vicces volt.
Beszálltunk az autóba, majd haza mentünk.
-Akkor most már Megan-ék oldalán állsz?-döbbent le Lola.
-Háát....lényegében igen!-nevettem fel az arcán.
Még egy félórát beszéltek nekem arról, hogy ezt nem gondolták volna, de Lola néha olyanokat is kérdezett, hogy milyen volt az "első randi?", de Jade ilyenkor oldalba bökte.

*Otthon*

-Na milyen volt?-kérdezte anya.
-Fantasztikus!-vigyorogtak a lányok, majd neki is mindent elmeséltek.
Én inkább felmentem a szobámba.
Még lezuhanyoztam gyorsan, majd bebújtam az ágyamba. Egy hosszas gondolkozás után végre sikerült átjutnom az álmok világába.
De most az egyszer a valóság szebb volt, mint bármelyik álom.....