1. epizód/ 13. rész.

-Grace!-szólalt meg halkan Harry.
-Igen?-suttogtam.
-Öhm....kérdezhetek valamit?
-Ühhüm!-bólogattam.
-Te...............

Miattam........

-Te.......szóval te.....tényleg kedvelsz? Mármint....te...szóval....-makogott szegény.
-Öhm....-fordultam vele szembe.-Hát igen.....-hajtottam le a fejem, amennyire lehet fekve:D
-Csak azért kérdem, mert én tényleg nagyon megkedveltelek, és féltem, hogy te nem így érzel.-hajtotta le ő is a fejét, de ő a kezén támaszkodott.
-Harry! 
-Igen?-pillantott rám gyönyörű szemeivel.
-Holnap szabad vagy?-mosolyogtam.
-Öhm....holnap...város nézést terveztünk, de neked szabad vagyok!-kacsintott.-De miért kérded?
-Csak mert szeretném, ha eljönnél velem lovagolni.-mosolyogtam.
-Hova?-csodálkozott.
-Hát hozzánk!-nevettem.-Vannak lovaink.-magyaráztam.
-Tényleg?.......Hát én megyek, de......de nem igazán tudok lovagolni!-pirult el.
-Te nem tu.....-de inkább nem fejeztem be, mert nem akartam bunkó lenni....na hát nem mindenki tud....nagy ügy!
-Akkor nekem sajnos segítenem kell!-vigyorogtam, hogy ne legyen ennyire zavarban.
Ő rám nézett, majd hirtelen megcsókolt.
-Ezt miért kaptam?-vigyorogtam.
-Mert nagyon édes vagy!-mosolygott.
Én csak hozzá bújtam.

Reggel, mikor felkeltem, Harry nem volt mellettem. Én szép lassan felkeltem, felvettem Harry egyik pulcsiját, mert eléggé fáztam, és kimentem a szobából. Remélem nem gáz, vagy gond, hogy a pulcsijában megyek ki.
-Jó reggelt!-köszöntem egy kicsit félve.
-Szia!-adott egy puszit az arcomra Harry!-Jól aludtál?-mosolygott.
-Remekül!-mosolyogtam rá.
-Kérsz reggelit?-mosolygott.
Én csak bólogattam, mire ő elém rakott egy kis tojás rántottát, pirítóssal.
-Köszönöm szépen!-mosolyogtam rá.
-Semmiség!-kacsintott.
-A többiek?-néztem köreb, majd bele haraptam a pirítósba.
-Elmentek várost nézni.-válaszolt.
-Na és? Áll még a tegnap este megbeszélt program?-néztem rá.
-Persze! Csak.....-nevette el magát.
-Mi az?-mosolyogtam.
-Félek!-nézett a szemembe.
-De hát mitől?-csodálkoztam.-A lovaktól?
-Egy kicsit! Mi van ha meg rúgnak?-vágott hülye fejet.
-Bolond vagy!-röhögtem.-És azok a lovak okosak......és majd mész Megan-éval, vagy Georgi-éval. Az övék, még nyugodtabb!-mosolyogtam rá.
Ő csak bólintott, és felállt.

Miután megreggeliztünk, felöltöztünk. Én a tegnapi szettem vettem fel, Harry meg egy fehér pólót, és egy farmert.
-Mehetünk? Biztos nem akarnál más hova menni?-kérdeztem az ajtóba.
-Biztos!-mosolygott.-Mennyünk!
Lementünk, ahol persze egy halom újságíró, meg egy csapat rajongó várta Harry-t.

-Harry! Harry! Ez a lány a barátnőd? 
-Együtt voltatok este?
-Hogy hívják? 
-Az estét a szállodában töltöttétek?
-Most hova készültök?
-Harry! Válaszolj!

És még számtalan ilyen kérdés jött.

Harry:
-Nem. 
-Igen!
-Grace.
-Igen.
-Hozzá.
-Most megyünk! Viszlát!-mondta, majd utat tört a kocsiig.
-Gyere!-ültetett be.
-Köszönöm!-mosolyogtam.
Ő át ment a másik oldalra, majd beült.
-Sajnálom!-nézett rám.
-Nem gond!-mosolyogtam rá.-De hogy hogy elmondtad, hogy együtt voltunk este?-nevettem.
-Miért? Nem így volt?-húzta fel a szemöldökét.
Csak mondom, hogy mind ezalatt álltunk a kocsival, és az újság írok, meg végig kameráztak, meg fényképeztek, minket.
-Hát....de, csak most....mindenki azt hiszi majd, hogy úgy voltunk együtt!-nevettem fel zavaromban.
Ő csak nevetett, majd elindította a kocsit, ami felbőgött, és szép lassan elindultunk.
-És? Merre laksz?-nézett rám.
Én elnavigáltam, és így egész hamar oda értünk.
-Itt is vagyunk!-szálltam ki a kocsiból.
-Szép házatok van!-nézett körbe Harry.-És jó nagy!-nevetett.
-Köszönöm!-mosolyogtam.-Gyere! Mennyünk be!-fogtam meg a kezét, és kezdtem befelé húzni.

Mikor bementünk, Megan-ék egyből letámadtak minket.
-Öhm...lányok! Harry-vel lovagolni megyünk....ki adja oda a lovát?-néztem rájuk.
-Én!-kiabált egyet Megan.
-Nem Én!-löket oldalba Georgi.

Míg ezen veszekedtek, én felmentem Jack és Tom szobájába, odaadni Jack-nek a pólóját.
De mikor benyitottam, nem Tom-ot, meg Jack-et láttam, hanem Jack-et és egy csajt csókolózni.
-Öhm...sajnálom...én nem akartam zavarni....öhm csak...én...elhoztam a pólót!-mutattam fel.
-Istenem! Nagyon szépen köszönöm!-pattant fel Jack.-Öhm...Emma! Boldog Születésnapot!-adta át a pólót.
-Uram isten!-kezdett el könnyezni.-Nagyon szépen köszönöm!-ugrott a nyakába.-Szeretlek!-ölelgette tesómat.
-Én is téged!-mosolygott.

Mikor befejezték, Emma oda jött és faggatni kezdett a fiúkról.
-Na és milyenek igaziból?? És Harry? Ugyan olyan cukik a gödröcskéi?-vigyorgott.
-Naaaaa.....-szomorodott el Jack.
-Tudod, hogy téged senki nem pótolhat!-vigyorgott barátnője és megcsókolta.
-Öhm....ma van a szülinapod?-mosolyogtam rá.
-Igen!-mosolygott.-16 éves lettem!
-Nagyon örülök neki, és ez esetben boldog szülinapot!-mosolyogtam, majd adtam neki két puszit.-Én is adnék valamit, ha nem gond!-néztem ez esetben Jack-re.
-Ja nem dehogy!-legyintett mosolyogva.
-Be akarok neked mutatni valakit!-kezdtem el kifelé húzni.
-Kit?-vigyorgott, de mikor meglátta lent ülni Harry-t, elállt a szava.
-Harry, ő itt Emma. Neki írtátok alá a pólót!-mosolyogtam.-Emma, ő Harry, nos.....őt szerintem nem kell bemutatnom.-nevettem.
-Szia nagyon örülök!-állt fel Harry, majd oda jött, és megölelte.
-Szi-szi-szia!-dadogott.
Nagyon vicces volt.
Harry is mosolygott, rajta.
-É-é-én....én nagy rajongód va-vagyok!-vigyorgott.
-Igen! Tudom! És nagyon örülök, és köszönöm!-mosolygott Harry, majd egy puszit nyomott az arcára, mire ő olyan zavarban lett, hogy az kimondhatatlan.
-Mehetünk?-kérdeztem Harry-t.
-Persze!-bólintott.
-Na és kinek a lovával mész?-érdeklődtem.
-Megan-éval, de Georgi kapott tőlem két puszit, és ölelést.-magyarázta, miközben kifelé tartottunk a karámokhoz.
-Na és melyik Megan lova? És hogy hívják? Na és a tiedet? És melyik az?-halmozott el kérdéseivel.
-Megan lova, az a deres ott! És a neve Cukorka!-nevettem.
Ő is nevetett.
-Az én lovam pedig az a fekete ott, és az ő neve Éjfél.-néztem a lovat.
-Gyönyörű!-mosolygott rám, mire én kuncogtam egyet.
-Mehetünk?-kérdeztem.
Ő csak bólintott egyet.
Bementünk a nyergekért, majd kihoztuk a lovakat a karámból, és felnyergeltük őket.
-Készen állsz?-néztem Harry-re.
-Ahham!-bólintott.

Így hát elindultunk, és egész jól ment neki. Sőt nagyon ügyes volt.
-Nagyon jó!-dícsértem meg.
Ő csak mosolygott.
-Na gyorsíthatunk?-húzogattam a szemöldököm, mire  felnevetett, és bólintott egyet.
Elkezdtünk gyorsabb tempóban ügetni, majd a végére már futottunk.
-Nagyon ügyes vagy!-dícsértem meg megint.
Ő rám nézett, de ez volt a baj. Ahogy rám kapta tekintetét, máris lecsúszott a lóról.
-Ahhh!-ordított fel.
-Jézusom Harry!-kiabált, majd oda rohantam hozzá.
Ő a földön feküdt, és összeszorított szemmel a lábát fogta.
-Uram isten Harry! Minden rendben? Hol fáj?-kérdeztem.
-Azt......azt....azt hiszem....hogy...el-el tört....a-a-a- lábaaaam!-nyögte a szavakat.
-Máris hívom anyáékat, és a mentőket!-kaptam elő a telefonom.
-Neeee!-kapta el a kezem.
-Mi az?-néztem rá........